Megjelent a lemezünk! Tovább
Az Illetve Zenekar a 2013. év elején született meg két gondolatból, két embertől. Csűrös Tímea és Márkus Rita egy távoli helyen, szilveszter éjszakáján fogalmazták meg, hogy együtt szeretnének énekelni. Ehhez viszont kell egy zenekar is. Ritának ekkor már voltak versei, dalszövegötletei. 2013. április elején elkezdett próbálni az első felállás: Timihez és Ritához csatlakozott Hársfai Zsolt dobos és Babér Dániel gitáros. Babér Dani akusztikus gitárral és a szövegekhez illő dallamvilággal lett a zenekar tagja. A próbák alatt a négy alapító tovább keresgélt. Színesíteni akarták a zenét, az alternatív szálat. Nyáron Ambrus Lehel lett az ötödik tag, aki klarinéttal és szaxofonnal jött le a próbákra. A dalok kicsiből elkezdtek naggyá nőni, de még mindig hiányzott valami, valaki. Hosszas keresgélés után csatlakozott Csiki Szabolcs „Szasza”, aki a zenekar basszusgitárosa 2013 októbere óta.
A zenekar ebben a formában folytatta a közös munkát, 2014 nyarán pedig sor került az első koncertre is, majd augusztusban a Művészetek Völgyében játszottunk közönség előtt újra. Ebben az évben Zsolt és Dani úgy döntött elhagyják a zenekart. A dobos posztra Forgács József „Forgi Joe”, a gitáros helyére pedig Szalai János érkezett. A zenekar néhány hónapra ismét visszavonult a próbaterembe, hogy az új formációhoz igazítsa a repertoárt és, hogy új dalokat szerezhessenek együtt.
2015 májusától kezdtünk el rendszeresen fellépni budapesti klubokban, pubokban. Néhány vidéki koncertet is magunk mögött tudhatunk már. 2015 szeptemberében a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. felkérésére részt vettünk a Kutatók Éjszakája rendezvényén is. Ekkor csatlakozott a csapathoz Surán Anita, aki fuvolajátékával színesíti a zenekar hangzásvilágát.
2016 januárjában Csűrös Timi úgy látta, nem tudja folytatni a munkát a zenekarral, így távozott az együttesből. Ez után Rita egyedül vállalta magára a frontember és a szólóénekes szerepét. Így az Illetve Zenekar ebben a hatos felállásban üzemel tovább, eredményesen: Júniusban megjelentettük első, négy számos kislemezünket, „Éj zöldje” címmel. A Múzeumok Éjszakája programsorozatának keretén belül az együttes szolgáltatta az élőzenei kíséretet a Budapesti Komplex SzC Modell Divatiskolája végzős hallgatóinak „utolSHOW” c. vizsga-divatbemutatójához. Felléptünk többek között a Dallamos villamoson, részt vettünk a XIX. Paksi Országos Amatőr POP – ROCK – JAZZ fesztiválon is. Mindezek mellett pedig továbbra is saját szervezésű klubkoncerteket adunk.
2016 novemberében Csiki Szabolcs nem tudta tovább folytatni velünk a közös zenélést, helyét Vasvári Ádám, majd Drexler Róbert basszusgitáros vette át.
2018 őszén Forgi elköszönt tőlünk majd jónéhány dobos meghallgatása után Gönczi Gábor vette át a dobverőket.
Gábor után a zenekar régi ismerőse, Czimbuli Zsolt ült be a dobok mögé.
A dalokban Rita expresszionista stílusjegyeket viselő dalszövegei találkoznak az alternatív, a blues, a jazz, a rock, a pop és olykor az ethno zene hangzásával.
Ostobán kopog az ajtómon.
Hová lett? Én azt nem tudom.
Ki dugta el a cukorkát a zsebből?
Nem figyeltem, elrejtőztem belül.
Miért nem jó, ha tele a pohár?
Nedű csordul, nem méreg talán.
Mitől énekel az utcán egy hang?
Miért rohansz el, nincs itt harag.
Csak háttal megy nekem a nyugalom.
Szaladj tovább te váratlan démon!
Ne szólj, és ne állj az utamba!
Belenevetek a hétköznapokba…
Csak háttal megy nekem a nyugalom.
Szaladj tovább te váratlan démon!
Ne szólj, és ne állj az utamba!
Belenevetek a hétköznapokba…
Ki kérte, hogy újra gyere be?
Csak fújtál rám egy érzést a semmibe.
Mégis mikor minden összegyűlt,
Leléptél és minden elkerült.
De ostobán kopog az ajtómon,
Hová küldtem el, már jól tudom.
Mennyit kértem, ne lépjen be újra!
Kiömlött a cukorka a pultra...
Csak háttal megy nekem a nyugalom,
Szaladj tovább te váratlan démon!
Ne szólj, és ne állj az utamba!
Belenevetek a hétköznapokba…
Csak háttal megy nekem a nyugalom.
Szaladj tovább, te váratlan démon!
Ne szólj, és ne állj az utamba!
Belenevetek a hétköznapokba…
Ó, hahaha…
Csak háttal megy nekem a nyugalom.
Csak háttal megy nekem a nyugalom.
Csak háttal megy nekem a nyugalom.
Csak háttal megy nekem a nyugalom.
Hát, lőj le!
Gyere, lőj le!
Gyere, lőj le!
Gyere, lőj le!
Gyere, lőj le!
Gyere, lőj le!
Gyere, lőj le!
Gyere, lőj le!
Csak háttal megy.
Whisky, kóla, cigi.
Ezen az ajtón ma ki visz ki?
Izzó, égő szem… Ezt a hajnalt
Megint beéreztem.
Zsibbadó nyak, mocskos tüdő,
Értelemmentes agy.
Biciklin teker egy angyal.
Trónon ül az ördög velem.
Agyvelő a pisztolytárral.
Hát, holttá lett-e a Menny?
S újra itt a tűz, a tűz bennem.
Kattogó agyon, izzadó test.
Nevető arc, végtelen éj.
Félig elszívott dekk, és egy fanyar vicc,
Ami az arcodon kifér.
Kattogó agyon, izzadó test.
Nevető arc, végtelen éj.
Félig elszívott dekk, és egy fanyar vicc,
Ami az arcodon kifér.
Tábádámm…
Nem tudom, kid vagyok?
Nőd, lányod, asszonyod?
Szemedben a Hold ragyog,
S bennem minden fellángol.
Tábádámm…
Nem tudom, hogy legyen?
Elmondani nem merem...
Két felé, két élen
Játszunk már jó régen.
Tábádámm…
S mégis csak jól tudom,
Veled fényes a csillagom.
Ragyog majd a holnapom,
Mert ott állsz velem a hídon.
Két szív ölelő... Könnyű veled a levegő.
Két vágy nevelő... Hosszúra nyúlik az idő.
Két ér feszülő... Egymást fogva jön elő a jövő.
Tábádámm…
Még mindig nem tudom, ki vagyok?
Holdad, Napod, csillagod?
Még mindig nem tudom, hogy legyen?
Veled egész az életem.
Két szív ölelő... Könnyű veled a levegő.
Két vágy nevelő... Hosszúra nyúlik az idő.
Két ér feszülő... Egymást fogva jön elő a jövő.
Ott állt velem szemben.
Nem tudtam, mit akar?
Leléptem az útra. Nem tudtam, mit akar?
Zöldre vált a lámpa. Nem tudtam, mit akar?
Betakart a zebra. Nem tudtam, mit akar?
Tárárárámm…
Két szemébe néztem. Már tudtam, mit akar?
Holnaptól majd ő lesz, aki velem hálni akar.
Két szemébe néztem. Már tudtam, mit akar?
Holnaptól majd ő lesz, aki velem hálni akar.
Tárárárámm…
Jönnek majd az úton. A radar összeér.
Holnaptól majd velem minden új útra tér.
Jönnek majd az úton. A radar összeér.
Holnaptól majd velem minden új útra tér.
Tárárárámm…
Feküdj rá az útra! Rohanj velem, hát!
Feküdj rám te, Kedves, és holnaptól majd más...
Feküdj rá az útra! Rohanj velem, hát!
Feküdj rám te, Kedves, és holnaptól majd más
Lesz minden!
Tárárárámm…
Ott állt velem szemben. Már tudtam, mit akar.
Holnaptól majd ő lesz, aki velem hálni akar.
Ott állt velem szemben. Már tudtam, mit akar.
Holnaptól majd ő lesz, aki velem hálni akar.
Tárárárámm…
8 szor kikapcsolom magam,
7 szer minden rendben van,
6 szor egy bárban ücsörgök,
5 ször egy szerelmet üldözök,
4 szer majd elmondom neki,
3 szor a szívemet veszi,
2 szer begyógyul majd a seb,
1 szer meghúzom a felest.
Számolok, nem mutatom magam.
Szaladok, a fényben már ott van.
Szikkadok, fürdök a Nap alatt.
Szétesek, egy csillag kint maradt.
Leülök, a Holdon jó helyem van.
A Holdon jó helyem van.
A Holdon jó helyem van.
1 szer az ajtóm nyitva van,
2 szer bent találom magam,
3 szor kiöntöm azt a kört,
4 szer hasítom fel a bőrt,
5 ször a szívemet kiteszem,
6 szor a szám elé teszem,
7 szer a bárban üvöltök,
8 szor a semmiben ücsörgök.
Számolok, nem mutatom magam.
Szaladok, a fényben már ott van.
Szikkadok, fürdök a Nap alatt.
Szétesek, egy csillag kint maradt.
Leülök, a Holdon jó helyem van.
A Holdon jó helyem van.
A Holdon jó helyem van.
Kinyitott a presszó,
A déli Kaktuszpresszó.
Összegyűlt sok kalóz és csaló.
Leülök én is helyet kérek,
A pultra teszem lopott kis szívemet.
Azzal fizetek...
Megsózom, elrágom, megsózom, elrágom, megsózóm, elrágom, lehúzom!
Megsózom, elrágom, megsózom, elrágom, megsózóm, elrágom, lehúzom!
Megsózom, elrágom, megsózom, elrágom, megsózóm, elrágom, lehúzom!
Mint a csókod, amit itt hagytál, a csókod, amit itt hagytál, a csókod,
amit
itt hagytál…
tavaly nyáron!
Kinyitott a presszó
A déli kaktuszpresszó,
Az alkohol a lelkembe ér.
A szakítás veled őrület,
Tequila csúszik,
A szív remeg...
Elhagyni engem nem is oly nehéz...
Megsózom, elrágom, megsózom, elrágom, megsózóm, elrágom, lehúzom!
Megsózom, elrágom, megsózom, elrágom, megsózóm, elrágom, lehúzom!
Megsózom, elrágom, megsózom, elrágom, megsózóm, elrágom, lehúzom!
Mint a csókod, amit itt hagytál, a csókod, amit itt hagytál, a csókod,
amit
itt hagytál…
tavaly nyáron!
Kinyitott a presszó
A déli kaktuszpresszó,
Minden ami volt,
Oda befért.
Tequilát önt a pincér,
Citromba fullad a szerelem,
Jó volt itt veled, édesem...
Megsózom, elrágom, megsózom, elrágom, megsózóm, elrágom, lehúzom!
Megsózom, elrágom, megsózom, elrágom, megsózóm, elrágom, lehúzom!
Megsózom, elrágom, megsózom, elrágom, megsózóm, elrágom, lehúzom!
Mint a csókod, amit itt hagytál, a csókod, amit itt hagytál, a csókod,
amit
itt hagytál…
tavaly nyáron!
Vagy zenét hallgatott,
Vagy könyvet olvasott.
Vagy lágyan átkarolt,
Vagy csendben elbukott.
Vagy összenéztünk,
Vagy félre léptünk.
Vagy össze vesztünk,
Vagy kibékültünk…
Vagy tudta ez már az,
Vagy tudtam ez már az,
Ott voltunk
A megállókban…
A megállókban…
Voltál szendén,csábítón néző,
Lázasan lázadó vérző,
Szerető….
Pillanat ember,
A többit itt hagytad
Tedd el!
Vagy nagyon sietett,
Vagy lassan lelépett.
Vagy elérte,
Vagy kedvesen intett.
Vagy kitárultam,
Vagy gyorsan bezártam.
Vagy a lapokat
Összevissza cibáltam…
Vagy tudta ez már az,
Vagy tudtam ez már az,
Ott voltunk
A megállókban…
A megállókban…
Voltál szendén,csábítón néző,
Lázasan lázadó vérző,
Szerető….
Pillanat ember,
A többit itt hagytad
Tedd el!
Voltál kereső, magányos állat,
Ösztön, tűz, elaludt nálad.
Ösztön, tűz, elaludt nálad.
Voltál szendén,csábítón néző,
Lázasan lázadó vérző,
Szerető….
Pillanat ember,
A többit itt hagytad
Tedd el!
Ott voltunk mind a megállókban…
Ott voltunk mind a megállókban…
Ott voltunk mind a megállókban…
Felzavar és felzaklat,
Az agyamon csendben átballag.
Jó Veled a szobádban,
A vakolat omlik a vágy pofátlan.
Suttogj még szépeket,
A testem él, de a lelkem hideg.
Suttogj még képeket,
Hogy élhettünk volna szépeket.
Lent van a redőny
Nem számít semmi,
Nem számít senki.
Nem számít semmi.
Lent van a redőny
Nem számít semmi,
Nem számít senki.
Lent van minden, meztelen senki
Vágytalan, kergető ,zaklató.
Lent vagyok, ha kérdezed
A szobádban a kép nem felel.
Lent van, minden meztelen órákon tepersz rajtam el.
Lent vagy te is ez szerelem.
Lent is élheted velem. Kedvesem.
Lent van a redőny
Nem számít semmi,
Nem számít senki.
Nem számít semmi.
Lent van a redőny
Nem számít semmi,
Nem számít senki.
Csak a kéz, ami eltaszít.
Csak a kéz, ami eltaszít.
Csak a kéz, ami eltaszít.
Nekem ez már csak ennyi...
Egy kis kenyérmorzsa...
Nem ugrik már manapság
Senki a szeretés szóra.
Te levettél a lábamról,
Szúrós tekintettel...
Én kicseréltem volna a szívem,
Hogy benne élj, minden reggel.
Maradni, menni,
Már nincs számunkra hely!
Maradni kérni,
Amit tudtam, azt nem felejtjük el!
Oszlop mögé bújva szeretni...
Ez kevés lesz, hidd el!
Neked is csak ennyi, volt
Szikrázó kis tűzkő...
Gyorsan meggyulladt,
Elengedted füstfelhő.
Féltél a lángtól,
Nem harcoltunk érte...
Oszlop mögé bújva
Szeretni, próbálni kéne!
Maradni, menni,
Már nincs számunkra hely!
Maradni kérni,
Amit tudtunk, azt nem felejtjük el!
Oszlop mögé bújva szeretni...
Ez kevés lesz, hidd el!
Szívünkben a vekker,
Nem ketyeg,
Hanem hevesen ver,
Ki tudja meddig,
És én most ezt nem mondhatom el,
Oszlopaink állnak,
Nincs mögötte fény,
Én mindig ott várlak...
Mindig ott várlak
Mindig ott várlak
Mindig ott várlak
Mindig ott várlak
Mindig ott várlak
Mindig ott várlak
Mindig ott várlak ...mindig.
Maradni, menni,
Már nincs számunkra hely!
Maradni kérni,
Amit tudtam, azt nem felejtjük el!
Oszlop mögé bújva szeretni....
Ez kevés lesz, hidd el!
Zenei pályafutásomat gitárosként kezdtem: iskolai rendezvényeken, táborokban gitároztunk barátaimmal.
A gimnáziumi évek alatt zeneiskolai tanulmányokkal folytattam basszusgitár szakon.
Emellett az iskolai vegyeskarban, valamint egy újonnan alapított 8 tagú madrigálkórusban énekeltem tenorként.
Az egyetemi évek alatt nagybőgőn játszottam bluegrass és népi zenekarokban.
Ezután, nagyobb kihagyás és némi szobagitározás után 2009-ben kezdtem zenélni újra zenekarokban ahol elsősorban feldolgozásokat játszottunk pop-rock és blues-rock vonalon.
Később az alternatív, punk-rock és stoner stílusokba is belekóstoltam különböző együttesek révén.
Jelenleg az Illetve Zenekar basszusgitárosa vagyok, ahol saját szerzeményeket játszunk.
Valamint Dr. NMY barátom projektjében veszek részt session zenészként saját szerzemények kidolgozásában és megszólaltatásában.
Emellett továbbra is képezem magam: a Premier Művészeti Szakgimnázium hallgatója vagyok basszusgitár szakon.
1981-ben születtem Budapesten. A versírás és a színházi világ 16 évesen gyökeresen megváltoztatta a gondolkodásom. A versek jöttek, mentek, írtam és közben rengeteg időt töltöttem színházi előadásokon. Gimnázium után másfelé vitt az utam, de amatőr színészként két társulatban is játszottam számtalan szerepet. A fiókban pedig gyűltek a versek és dalszövegek. 2012-ben befejeztem a színészkedést, és a legjobb barátnőmmel Csűrős Tímeával megalapítottuk az Illetve zenekart. Rájöttem, hogy a zenélésben tágabb határokat tudok feszegetni, és a szöveget néha dallamok kísérik a fejemben. Egy évig próbáltunk az első koncertre. Előtte 2011-ben Szívházak Blues címmel megjelent kötetemből is a versek egy része dallá nőtte ki magát.
Az írás és az előadás,éneklés számomra olyan, mintha kis történetekbe helyezném a lelkem részeit. Jöhetnek szerelmek, Istenek, ördögök, kapcsolatok, amikor utazom vagy a gondolataim kergetnek le kell írnom. A dalok is ebből születnek, és a zenekarom kitűnő partner ehhez.
Surán Anita vagyok, a zenekar fuvolása és vokalistája.
Zene nélkül nem tudnék létezni, gyerekkorom óta körülvesz a zene. 2 évig furulyán, 6 évig fuvolán, 8 évig zongorán tanultam zenélni. Általános iskolába a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolába jártam, de otthon sem volt olyan családi esemény, hogy ne zenéltünk volna együtt. Gimnáziumban úgy gondoltam, felhagyok a zenéléssel, gondoltam, ebből úgysem lehet megélni. Abbahagytam minden ilyen irányú tevékenységemet és a „külvilág” felé fordultam. Aztán rájöttem, hogy sokkal szegényebb vagyok nélküle belül és nagyon hiányzott.Egy idő után már a koncertekre járás sem elégítette ki a zene utáni vágyamat, hiányomat. Eleget kerestem már ahhoz, hogy vegyek magamnak egy lehasznált, tíz éves öreg fuvolát. Elkezdtem újra tanulni magamtól, és meglepően gyorsan visszajött a tudásom. Ekkor jött az ötlet, hogy mi lenne, ha könnyűzenével próbálkoznék. Világ életemben kottából tanultam és arra neveltek, hogy azt játszam, ami le van írva, a kottától eltérni nem lehet. Jött az Illetve, legjobb barátnőm révén, és adódott a lehetőség, hogy a zenében, egy számomra teljesen új stílusban kipróbálhassam magam. Általában kihívás, de itt magamnak írom a szólamokat, dallamokat. Teljesen más feeling, nagyon élvezem.
Gábor
Forgi
Szasza
Timi
Dani
Zsolti
Ádám